Pályázat



Felavatták a felújított templomot

A Tisza-tavi Templomok Útján projekt keretében 8 település 13 temploma újult meg. A tiszaderzsi templomra 24 millió forint jutott. A projekt Tomajmonostora gesztorságával valósult meg.


A templomavatón részt vett és igét hirdetett Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, valamint az emblematikus egykori tiszaderzsi lelkész, Ábrahám Antal családjának több tagja. Ábrahám Márta hegedűművész zenéjével is elkápráztatta az avatóra érkezett nagy számú közönséget.

 

A templomfelújítással egyidőben nyílt meg a Fodor Gusztáv lelkész-igazgató által megálmodott és létrehozott bibliamúzeum is, melyben számos nyelven és kiadásban megjelent, külömnleges szentírás kapott helyet.

A templomavató napján egyháztörténeti kiállítás nyílt a falu sportcsarnokában.

(A fotókat Czeglédi Zsolt és Juhász Tibor készítette.)



Megújul a református templom

Tiszaderzsen egy Tisza-tó térségi projekt eredményeképpen hamarosan felújítják a templomot. Új kerítés és új tető építését is magában foglalja a beruházás.


„Tisza-tavi templomok útján” elnevezéssel tematikus túraútvonal kerül kialakításra.
Az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott turisztikai projekt hét Tisza-tavi település (Abádszalók, Kunhegyes, Kunmadaras, Tiszaderzs, Tiszaszőlős, Tomajmonostora, Újszentgyörgy) 13 helyszínét érinti, ebből összesen 8 templom rekonstrukciója és látogatóbarát fejlesztése, 4 vallási kegyhely és 1 vallási turisztikai szálláshely (zarándokszálláshely) kialakítása történik, melynek köszönhetően a térség turisztikai vonzereje növekszik. A projekt várhatóan 2014 szeptemberében fejeződik be.

 Tiszaderzsen júniusban kezdődtek el a munkálatok. A templomkert kerítését a munkások elbontották, és az új kerítés építésevette kezdetét az alapozással.

 


Lépcsőn járó halak, víz alatti porszívózás *** Az ökológiai egyensúly megőrzése is fontos eleme a Tisza-tó Kiemelt Nemzeti Programnak

A kormány jóváhagyta a Tisza-tó Kiemelt Nemzeti Programot, amely lehetőséget teremt a Tisza-tó térségének teljes körű fejlesztésére. A tervek mellé a fejlesztési forrás is rendelkezésre áll, így a következő hét év során 35 milliárd forint érkezik a térségbe. A nemzeti program egyik fontos elemeként a Komplex Tisza-tó Projekt célja, hogy a tó élővilágának egyensúlyát hosszú távon garantálja.


A Tisza-tó Kiemelt Nemzeti Program részeként a Tisza-tó térségének megközelítését biztosító legfontosabb főutak burkolatának felújítása, a helyi kerékpárutak építése, valamint a turisztikai és gazdaságfejlesztést célzó programelemek mellett találjuk Komplex Tisza-tó Projektet is, melynek keretében 6 és fél milliárd forintos beruházás valósul meg. Célja a vízgazdálkodás javítása, az öntözővíz igények kielégítése mellett szerepel az ökológiai egyensúly biztosítása és az idegenforgalmi hasznosítás is. A beruházás tervezésekor készített közvélemény kutatások és szakértői vélemények egyaránt rámutattak, hogy a térség fejlődése szorosan összefügg a Tisza-tó fenntarthatóságával. Az intézkedés hatására a Tisza-tó kellő vízáramlási viszonyainak biztosításával az ökológiai egyensúly hosszú távon is megőrizhető lesz.


Kétségtelenül a projekt egyik legérdekesebb eleme az ökológiai hallépcső építése. A mesterséges patak 1300 méter hosszan biztosít közlekedési útvonalat a halaknak a Tisza alvizétől a Tisza-tóig és vissza, megkerülve a kiskörei vízlépcsőt. A halátjáró kialakítása ökológiai kapcsolatot biztosít a folyó és a tározó élővilágának. A területen már látszik a kígyózó patakmeder, ami 8-9 méteres szintkülönbséget tesz átjárhatóvá a halaknak, 10-15 centiméteres lépcsők segítségével. Az ökológiai lépcső méreténél fogva országosan egyedülálló, de az is különlegessé teszi, hogy komoly biológiai, halgazdálkodási kutatások terepe lesz.

Szintén a projekt része az árvízi hullámverésnek kitett partvonal megerősítése is, ami három Heves megyei település környékét érinti. Tiszanána, Dinnyéshát és Sarud térségében erősítik meg a partfalat, mintegy 500 méter hosszúságban. Megújulnak a Tisza-tó öblítőcsatornáin lévő zsilipek is, amelyeknek egyrészt a csónakforgalom biztosításában, másrészt a medencék friss vízzel való ellátásában van nagy szerepük. Nagy erővel folynak a kotrási munkálatok a Tisza-tó több részén. A csatornák fontos közlekedési útvonalak, ugyanakkor a vízáramlást is biztosítják, így ezeken a szakaszokon létfontosságú a hordalék lerakódás eltávolítása. A Tisza-tó minden medencéjét érinti a lepelkotrás, ami a lerakódott iszap és homok mintegy 30 centi vastagságban való eltávolítását jelenti, mintha víz alatti porszívózást végeznénk. Az iszap a Tisza-tó szigeteire kerül, helyet adva mintegy egymillió köbméternyi plusz víznek. Így valósul meg az ökológiai egyensúly biztosítása mellett a tározó kapacitásának növelése.

 

 


Nyírderzs, Székelyderzs, Tiszaderzs

Három Derzs nevű településről van tudomásunk a Kárpát-Medencében. A csaknem 600 lelkes Nyírderzs Szabolcs-Szatmárban, a 800 lelkes, Székelyderzs Hargita megyében (Románia területén) és az 1100 lakót számláló jászkunsági Tiszaderzsi hármas különös jellegzetessége, hogy a meghatározó vallási felekezetben mindhárom település eltér.


Bár mindhárom falu a kereszténységhez tartozik, mint a Kárpát-medence települései kivétel nélkül, az eltérések szembetűnőek: Nyírderzsen a 18. században orosz telepesek vetették meg lábukat, akik magukkal hozták görögkatolikus vallásukat. Így ma Nyírderzs címerében is a középkorban még római szertartásoknak helyt adó, de mára görögkatolikuissá lett templom áll, katolikus közössége pedig a 20. században kapott modern küllemű templomot.
 
 
Székelyderzs vallási életét az erdélyből induló, és - szülőhelyén kívül - főként Amerikában gyökeret vert unitárius egyház irányítja. A reformációból kinőtt, gyakran a szentháromságot tagadó vallásként ismert irányzat. Mivel a hitek és kételyek egész sorát magában foglalja, nevezték már a kételkedők hitének - az amerikai unitáriusok egyik csoporotja már kereszténynek sem tekinti magát. Racionalista vallási ága pedig Jézust nem Isten fiaként, hanem egy jó és bölcs emberként tiszteli, mint sok vallástalan ember. Másik, a vallásalapító Dávid Ferencet követő ág szerint a Messiás ugyan Isten fia, de maga nem Isten. Az unitáriusok általában nem hisznek dogmákban, és nem gondolják, hogy a vallásos igazság szükségszerűen, vagy akár csak elsődlegesen is, szent írásokon, szenteken, vagy vallásos intézményeken keresztül közvetítődne az egyénekhez. Unitáriusok sem egyénenként, sem testületileg nem emelnek kizárólagos igényt az igazság birtoklására, hanem egy bizonyos értékrenden belül minden unitárius azt hihet ami neki jól esik, vagyis amit igaznak érez. (Wikipédia) 
A székelyderzsi csodálatos unitárius erődtemplom ma a világörökség része, s mivel közös éléstárként is funkcionált évszázadokon keresztül, a falu összetartásának csodálatos példája is.
 
 
A harmadik Derzs, Tiszaderzs ma főként reformátusok lakta település, bár katolikus iskolakápolnával is rendelkezik. A 18. században épült református templomba egyes feltételezések szerint bizonnyal beépítették a néhány évtizeddel korábban elpusztított, s azóta romként ismert Árpád kori templom tégláit is.
 
 
Különös, hogy mindhárom Derzs nevű település jelentős vallási változáson ment át, s mindhárom más-más irányba. Különös továbbá, hogy mindhárom településen igen nagy jelentőséget kapott az Isten háza. Székelyderzsen és Nyírderzsen a címerbe is belerajzolták, Tiszaderzsen pedig - mint a térség egyetlen, máig fennmaradt Árpád kori épített emléke - a falu jelképévé lett a templomrom.
Tiszaderzsen újra elkezdődött a kapcsolattartás Székelyderzzsel, és szeretnénk közölebbről megismerkedni Nyírderzs településével is. Székelyderzsre egy székelyföldi kirándulás keretében június legvégén látogat el tiszaderzsiek egy csoportja.

Üdvöz légy, világhálók vándora!

Tiszaderzsen jársz. Az alföldi falu már a 13. században lakott volt. Nem lehetett jelentéktelen település, hiszen a keresztény állam téglatemplomot emelt egy olyan korban, amikor még csak minden tizedik falunak volt egyetlen - többnyire fából készült - temploma. Az itt élők számára ma sem jelentéktelen falu ez a Tiszaderzs...



A Tisza-tó a 20. század második felében kialakított mesterséges víztározó, melyet azért hoztak létre, hogy szabályozzák az Alföld vízháztartását, öntözővizet biztosítsanak a termőföldnek szárazság idején, s nem mellékesen üdülőparadicsomot hozzanak létre a síkvidéken, amolyan második Balatont.
A próba csak részben sikerült: Az alföldi termőföldek öntözhetővé váltak ugyan, de a tulajdonviszonyokban beállt változások miatt ezt a lehetőséget kevesen használják ki. A Tisza-tó sem lett az ország második Balatonja, ezzel szemben egy olyan új természeti érték alakult ki az eltelt 35 esztendő alatt, amely - ha feltétlenül hasonlítani kell természetes tavainkkal - egyesíti a Balaton strandjainak felhőtlen nyaralást kínáló sokszínűségét a Fertő-tó madár járta természeti kincseivel. És még több is mindezeknél.


Tiszaderzs a Tisza-tó mellett, de nem a tó partján található. A falu kikötője, ahol főként horgászok tárolják kishajóikat, a településtől 3 kilométerre található. Ugyanitt a kicsiny, de jól felszerelt kemping is várja a pihenni, túrázni vágyókat és a pecásokat.
A faluban több, jól felszerelt szálláshelyet is talál az utazó. Apartmanokat vendégházakat, horgász- és családbarát házakat bérelhet a látogató. 

A wikipédia szabad enciklopédia ezt írja a településről:

Derzs már a honfoglalás után nemsokkal benépesült. Első ismert birtokosai a Tomaj nemzetség tagjai voltak, majd a 14. században rajtuk kívül még a Szalók nemzetség, a Derzsyek, a Losonczy, Kun és Pásztói valamint a Péntek (Cserőköz-puszta)és Borbély családok is birtokot szereztek itt.
A Péntek család a nemeslevelet II. Ferdinándtól 1631. évi jún. 18-án Péntek Demeter, neje Tóth Katalin, gyermekei Péter, Anna és Ilona, továbbá testvérei Lőrincz és Katalin nyerték s ugyanazon évben Borsodmegye hirdette ki. (Borsodm. lev. Pr. 5. f. 41.) 1699. évben Benedek, István, id. és ifj. András sarudi birtokosok voltak s 1709. évben igazolták nemességüket. (1709. év 486. jkl.) Az 1724. évi investigatió idején János, Demeter, Benedek, Lőrinc tiszaderzsi lakosok voltak, későbben pedig egyesek Kisújszállásra, Kúnhegyesre, Madarasra is elágaztak (1773. év 309. C. sz.)
A 16. század közepe körül a Derzsyek mellett a Chemel, Fürök és Szabó családok, valamint Széky Pál egri hadnagy is - aki a Derzsy család rokonságához tartozott - birtokot szerzett Derzsen.
1670 után Széky Péter szendrői kapitány szerezte vissza nagyapja Széky Pál elzálogosított birtokát.
A Török hódoltság alatt a település kétszer is elnéptelenedett; 1566-ban a második tatár betöréskor, majd 1590-ben, de mindkét alkalommal hamarosan visszatelepült.
A Rákóczi-szabadságharc alatt a környéken folyó harcokban újra néptelenné vált, 1711-1712-ben népesedett be újra.
A felszabadító háborúk alatt a falu a kincstáré lett.
1745-ben Mária Terézia a falut Borbély Balázsnak adományozta.
A 20. század elején Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszai felső járásához tartozott.

Tiszaderzs község adatai

Terület : 2719 ha,
Lakosok száma : 1101 fő,
Lakások száma : 644.
GPS koordináták : 47.51017, 20.64600 
EOV koordináták : 770404, 241923